Kepes Irodalmi estek

KEPES IRODALMI EST
VENDÉG
KEPES ANDRÁS
2018. június 5. 18:00

“Idegenben büszke magyar voltam, itthon pedig egyike azoknak, akik elhitték, hogy ez a Nyugat és Kelet között ingázó “Kompország” már Európa. Ahogy Ady írta száz éve. Azóta mintha Európa és a világ is egyre jobban ingázna. Keresné a helyét.”

Júniusi, exkluzív vendégünk Kepes András.

Jegyek már kaphatók a megszokott áron!
Felnőtt belépőjegy 600.-
Diák-/ nyugdíjas jegy 400.-

KEPES INTÉZET
A VILÁG ÚJ KÉPE

 

KORÁBBI IRODALMI ESTEK

Vendég: Erdős Virág
2018. május 8. 18:00

“…valami bizarrul tiszta, mégis nyers poétikusság közegében éled újra a politikai versírásnak egy olyan tradíciója ebben a versben (és Erdős más verseiben is), amelyről azt hittem, végleg, feltámaszthatatlanul halott.” – írta pár éve Vári György, amikor Erdős Virág Na most akkor… című költeményét jelölte meg az év versének.

KEPES IRODALMI EST

Vendég: Radnóti Sándor

2018. április 3. 18:00

Radnóti Sándor esztéta, irodalmár, filozófus, egyetemi tanár.

Száz évvel ezelőtt Marcel Duchamp egy piszoárt helyezett el egy kiállításon.
Megbotránkoztatás vagy műalkotás?
Lehet-e műalkotás egy közönséges, hétköznapi tárgy?
Milyen a kortárs magyar irodalom?
Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ.

KEPES IRODALMI EST

Vendég: Zoltán Gábor

2018. március 13. 18:00

Zoltán Gábor a közelmúltban Orgia című regényével hívta fel magára a figyelmet.
A második világháború végnapjaiban játszódó regény a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valaki(k) egy eszme nevében önként, kéjjel öl(nek), nemcsak parancsra. Zoltán Gábor Budapesten a Maros utcában nőtt fel, ahol a nyilasok tömeggyilkosságokat rendeztek. 2010 után szánta rá magát, hogy lehajoljon az előtte heverő témához. Hogy megismerje a Városmajor múltját.

KEPES IRODALMI EST
Vendég: Bereményi Géza
2018. február 6. 18:00

Bereményi Géza A svéd király című, legendássá vált könyvével lépett be az irodalmi életbe. Később igazi kultfilmek rendezője (Eldorádó), forgatókönyvírója (Megáll az idő), színházigazgató. Nem mellesleg pedig dalszövegek szerzője, ezeket főként Cseh Tamásnak írta. Napjainkban új, önéletrajzi regényén dolgozik.

Legutóbbi regénye, a Vadnai Bébi, egyszerre történelmi regény, amely érzékletesen idézi fel a régi Budapest egykorvolt figuráit-helyeit és kegyetlen érdességgel mutatja, hogyan működnek az emberek háborúban; továbbá az érzelmek iskolája, amely a szerelem irracionalitását, a vágy gyűlöletté izzását, az anya- és apakeresés kétségbeesett mozdulatait démoni erővel teszi szóvá. Hogyan ismételjük vonzásainkkal és választásainkkal elődeink sorsát? A lüktetően izgalmas regény, melynek nagyfokú a valóságalapja, nemcsak ezekre a kérdésekre ad szenzációsan érdekes választ.

 

KEPES IRODALMI EST
BEZERÉDI ZOLTÁN színművész estje
2018. január 26. 18:00

 

KEPES IRODALMI ESTEK – NOVEMBER
Vendég: Totth Benedek

A novemberi irodalmi estünk vendége Totth Benedek volt. A Holtverseny valódi kultkönyv lett a fiatalok körében. Az író második regénye, Az utolsó utáni háború méltán tarthat számot hasonló sikerre.
Posztapokalipszis. A könyv alternatív történelmi regény az atomháború sújtotta Közép-Európáról és a Godó becenevű magyar kisfiúról, aki egy sebesült amerikai deszantossal vág neki a senki földjének, hogy megkeresse halottnak hitt öccsét.

Irodalmi estünk képekben:

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

20 éves lett a Molnár Ferenc Irodalmi Szalon
2017. november 7. 18:00

Az irodalmi estünk képekben.

“A meghitt pillanatokban bővelkedő esten elhangzott művek percenként csaltak mosolyt a hallgatóság arcára, így jelent meg – mint az élet fűszerei – a móka, a nevetés és az irónia a születésnapon. Az emlékezést, a felolvasásokat követően nem maradt el a torta sem. Az ünnepi gyertyák kialvó lángja mellett pedig az írók, különösen Szilágyi Ákos és Kukorelly Endre folytattak vitát az irodalmi hagyományokról, azok jelenlétéről, ezzel koronázva meg az estet.” (Forrás: HEOL)

20 év.

Rendhagyó Irodalmi Est a Kepes Intézetben – fesztivál, felolvasóest, melynek vendégei:
– Garaczi László,
– Háy János,
– Kukorelly Endre,
– Parti Nagy Lajos,
– Szilágyi Ákos

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

Ungváry Krisztián

Mit mondhat egy szépirodalmi alkotás egy történésznek?
Ungváry Krisztián történész, egyetemi oktató. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. Rendhagyó Irodalmi Estünkön a mintakövetés lehetséges csapdáira, a történelmi tárgyak jelentőségére, az irodalom és a történetírás kölcsönhatására is felhívta a figyelmet kedd este a Kepesben Ungváry Krisztián történész. (Hivatkozás forrása: HEOL)

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

Hidas Judit

Hidas Judit első kötete 2013-ban jelent meg a L’Harmattan Kiadónál Hotel Havanna címmel, a szerző 2104-ben ezzel a kötettel képviselte Magyarországot az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján, érzékenyen és kegyetlenül szól a középosztálybeli nők problémáiról, és olyan kortüneteket érint, amiről előtte kevesen beszéltek. A könyvben szereplő novellákkal 2012-ben bejutott a fiatal tehetségeket elismerő Petri-díj három döntőse közé. A 2016-ban megjelent Seb című regényében eddig még fel nem dolgozott témához nyúlt. Három család egymásba fonódó történetét meséli el. A történet a 2008-as hitelválság idején játszódik. A szereplők egy Budapest környéki kertvárosban élnek. Az agglomeráció világa újszerű téma a magyar irodalomban: eddig még nem készült olyan magyar prózai alkotás, amely a rendszerváltás után Budapestről kiköltöző polgári réteg világát és annak ellentmondásait mutatja be emberi sorsokon keresztül.

Simon Márton        Simon Márton költő, slammer 2004 óta van a pályán. Eddig két verseskötete jelent meg: a Dalok a magasföldszintről és a Polaroidok. Önmagáról így vall a blogján: „Borges írta egy versében: Vagyok, aki túlélte azt a gyávát és ostobát, ki voltam. Ez rám nyilván jövő időben lehet csak igaz: leszek, aki túléli azt a gyávát és ostobát, aki vagyok.”Új verseskötete, a Polaroidok a nagyvárosi szorongás szótára. Szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével. Baltával és körömollóval esik neki a nyelvnek, mintha mindig azt az egyetlen elrugaszkodási pontot keresné, ahol költészet és valóság egymásba zuhan. De miután megtalálta és megmutatta nekünk, udvariasan hátralép, és csak annyit mond: Uram, íme, a szakadék, amit rendelt.

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

Grecsó Krisztián

Grecsó Krisztián legújabb könyve, a Jelmezbál napjainkig nyúló történetének szereplői unokák, nagymamák, asszonyok – nők. Élik az életüket, keresik egymást, önmagukat vagy épp a vér szerinti anyjukat. Elköltöznek, visszatérnek, szerelem, árulás, alakoskodás, hit és féltékenység van az életükben. Sok elmaradt ölelés, és szerencsére még több olyan, amelyik nem maradt el. Grecsó Krisztián új könyvének fejezetei önmagukban is kiadnak egy-egy képet, mintha mindegyik történet más családtag vagy szomszéd élete lenne. Az utak keresztezik egymást, és végül, bármennyire is összekeveredtek térben és időben a darabkák, összeáll a nagy, drámai egész.
Július 4. én a rendhagyó Kepes Irodalmi Estek keretein belül Grecsó Krisztián volt a vendégünk, akivel a megszokott módon Molnár Ferenc beszélgetett el.

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

Márton László

Márton László József Attila-díjas író, drámaíró és műfordító. Történelmi trilógiáját évekkel ezelőtt az egri Gárdonyi Géza Színház is nagy sikerrel játszotta.
Legutóbbi regénye, a Hamis tanú az 1882-es tiszaeszlári vérvádról és az akkori Magyarországról szóló groteszk mese, melyben a szerző a tőle megszokott szatirikus humorral és összefüggések sűrű hálójával mutatja meg, mi történik, ha egy ország a józan ész helyett a babonát, a megújulás helyett a maradiságot választja.

Hosszú idő óta az első, aki Goethe fő művének mind első, mind pedig második részét átültette magyarra. 2015-ben jelent meg Márton László új Faust-fordítása.

Márton László június 6. án tisztelt meg bennünket a rendhagyó Kepes Irodalmi Est vendégeként, ahol Molnár Ferenc beszélgető partnere volt.

 

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

 

Lackfi János

Lackfi János minden műfajban otthon van, az egyik legnépszerűbb, Prima Primisszima díjas szerzőnk. Mesesorozatot ír, verseket költ, versvitamint állít össze Szabó T. Annával, arról értekezik, milyenek is a magyarok, vagy éppen az apához kapcsolódó viszonyról beszél regényformában, esetleg verseket rögtönöz, egy biztos, művei kapcsán az élményt nyújtó időtöltés garantált.

A rendhagyó Kepes Irodalmi Est májusi vendége Lackfi János volt.

 

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

 

Péterfy Gergely és Péterfy Novák Éva

Anti-fejlődésregény, az idegenség, a magány története, mondja egy elemző Péterfy Gergely Kitömött barbár c. regényéről. A regény egy különös barátság története is, Kazinczy Ferenc és a nagy műveltségű, több nyelven beszélő, fekete Angelo Soliman különös barátságának története is. Péterfy Gergely Aegon – díjas regénye jó példa arra, hogy egy színvonalas irodalmi mű is lehet élvezetes és népszerű olvasmány.

Péterfy-Novák Éva Egyasszony c. műve a veszteség utáni továbblépésről és az elfogadás folyamatáról szól egy olyan korban és közegben, mely sem a hibát beismerni, sem a mássággal együtt élni nem akar. „Ez a könyv hű tükre a valóságnak. Se letenni, se elfelejteni nem lehet.” (Mácsai Pál)
Április 28. án a Találkozások Összművészeti Vacsoraestünk vendégei voltak Péterfy Gergely és Péterfy Novák Éva.

 

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

 

Boldizsár Ildikó

Legújabb könyve, Életválságok meséi a Magvető Kiadónál jelent meg a tavalyi évben:
,,Minden élethelyzetben egy történetben vagyunk – s ha szerencsénk van, ez a történet a sajátunk. A bajok akkor kezdődnek, ha mások történetét kezdjük el irigyelni, és az ő történetüket akarjuk a sajátunkként megélni. „

Április 12. én Boldizsár Ildikóval beszélgetett el Molnár Ferenc a rendhagyó Kepes Irodalmi Estek keretein belül.

 

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

 

Nádasdy Ádám

Nádasdy Ádám veheti át idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Dante Isteni színjátékának fordításáért. A tizennégyezer soros Isteni színjátékban talán a Pokolkapu feliratának egy sora volt az egyetlen , amelyet Nádasdy az új fordításban felhasznált elődeitől. A közel évtizedes munkával készült fordítás végre sokak számára megnyitotta és szerethetővé tette ezt az elismert, ugyanakkor kevéssé ismert 700 oldalas elbeszélő költeményt.

Április 5. én Nádasdy Ádám látogatott el hozzánk a rendhagyó Kepes Irodalmi Est vendégeként.

 

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

 

Tóth Krisztina

A számos díjjal kitüntetett költő, író és műfordító Tóth Krisztina volt a vendégünk a Találkozások Összművészeti Vacsoraestünkön.
” Ha valaki komolyan veszi, amit csinál, márpedig ebből kell kiindulni, az mindig az adott anyag lehető legjobbnak gondolt verzióját adja ki a kezéből. Adott időszakban azt, és úgy volt képes megírni. Ha később rá is döbben valamire, biztosan nem akkor, amikor a recenziót olvassa. Minden pályán vannak kerülőutak, ezeket is meg kell tenni, de ha valaki belül tudja, mit szeretne, merre tart, akkor sokkal erősebb törvényszerűségek irányítják a munkáját, mint a pillanatnyi kedvező vagy kedvezőtlen visszajelzés.”

 

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

 

Varró Dániel

Varró Dániel legújabb kötete Mi lett hová címmel jelent meg.
Ebben a kötetben minden tiszta sor, mindent ki lehetett mondani, “minden olyan mint minden”, és Daniból közben Dániel lesz, mi pedig megtudjuk, “hogy az ő korában / egy rendes költő meg van halva már…”
Azonban ő konokul ragaszkodik magánemberi rendetlenségéhez, miközben ha a rímek és ütemek rendjéről van szó, a nyelv és a forma úgy engedelmeskedik neki, ahogy nagyon keveseknek a kortárs költészetben.

Márciusban vendégeink között tudhattuk Varró Dánielt is, aki a Kepes Irodalmi Est alkalmából Molnár Ferenccel beszélgetett.

 

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

 

Szabó T. Anna

Mi minden fér egy kapcsolatba? Mit lehet kibírni, hogy lehet kibírni, ki győz le kit? Lehet-e birtokolni valakit anélkül, hogy megtörjön, vagy beletörődjön abba, amin nem mer változtatni? Szabó T. Anna prózakötete Törésteszt címmel jelent meg.
Februárban Szabó T. Anna volt a vendégünk a Kepes Irodalmi Est alkalmából.

 

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T

 

Kukorelly Endre

A József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró és kritikus a 2017-es év első rendhagyó Kepes Irodalmi Est első vendége volt januárban.
Kukorelly Endre alkotásai nagy részének tematikája önéletrajzi, de ugyanakkor általános, mert emberi. Sokszor mindennapi, rutin-, egyszerű élethelyzetek nevetséges és értelmetlen voltára világítva nevetteti meg és gondolkodtatja el az olvasót. Több művében is visszaköszönő életrajzi témák többek között: gyermekkor: a hétköznapi és családi élete egy VI. kerületi függőfolyosós bérház harmadik emeletén; munkahelyi élmények, katonai szolgálat vagy akár az egyetemi évek.

 

K E P E S  I N T É Z E T  T Ö B B  M I N T  M Ű V É S Z E T